A szervezetek működését a munkaerőt érintő kockázatok veszélyeztetik leginkább. Ezért feltárásuk és elhárításuk munkabiztonsági, minőségbiztosítási és HR gazdálkodási szempontból is elsődleges. Mindezek felmérését és elhárítását uniós és hazai jogszabályok is előírják 2015 óta.
A WAVE-ON Komplex Elemzési és Beavatkozás-Optimalizálási Módszertan olyan, saját fejlesztésű rendszer, amely támogatást nyújt a szervezetek számára a lehetséges kockázatok teljes körét feltárni, megismerni és hatékony megoldási eljárásokat találni. A módszer rendszerbe és összefüggésbe hozza az egyének, munkatársak személyes fizikai, érzelmi, mentális és életútbeli vetületeit, minőségeit és képességeit az őket foglalkoztató szervezet eszközeivel, folyamataival, képességeivel és érdekeivel.
Az egyéni személyes mérések, felmérések során funkcionális és képességfeltárási vizsgálatokat végzünk, amelyek kimutatják a munkatársak fizikai, érzelmi, mentális és társas képességeinek minőségeit és állapotait, így stresszkockázatait is. Ezek a vizsgálatok nem manipulálhatók, megtanulhatók, valós állapotúak, fejlődéskövetésre is alkalmasak, dokumentálhatók és beavatkozástervezésre is felhasználhatók. A vizsgálatok tartalmaznak
- AVE, AVS neurotechnikai eszközöket és eljárásokat,
- EEG vizsgálati eszközt és eljárásokat,
- kognitív agyi folyamatokat elemző eljárásokat,
- vezérlési agyfélteke teszteket,
- neurofeedback (idegi/izomzati visszacsatoló) eljárásokat,
- pszichológiai kérdőíveket,
- feltáró személyes beszélgetéseket és elemzéseket,
- viselkedésenergetikai APAM tesztet,
- stresszterhelési faktorteszteket,
- Én-kép mátrixokat,
- testalkatfunkciós vizsgálatokat,
- szubjektív életmódelemzéseket,
- kineziológiai barometria-elemzés,
- bioenergetikai elemzéseket,
- szerepfeltáró elemzéseket.
A szervezeti rendszerben vizsgálat alá vonjuk a munkatársak megvalósítását támogató, vagy épp azt akadályozó tényezőket, így például a
- vállalati üzleti és egyéb fontos folyamatokat,
- vállalati kultúrát,
- erőforrásokkal való gazdálkodás hatékonyságát,
- szervezeti potenciálokat és képességeket,
- képzési, motivációs és ellenőrzési rendszereket,
- célokat, jövőképet, elvárásokat,
- minőségbiztosítási rendszert,
- munkabiztonsági és ergonómiai elemeket,
- szervezeti csoportdinamikai adottságokat,
- kommunikációs eszközöket és megoldásokat, stb.
Rendszerünk célja, hogy részeiben, és/vagy egészében segítse a szervezeti eredményesség és egyéni munkatársi sikeresség együtt állását és hosszútávú fenntarthatóságát, a változások hatékony kezelését, a szükséges beavatkozások eredményességét és költséghatékony működtetését.
A vizsgálatokat olyan mélységben és összeállításban alkalmazzuk, ahogyan azok az adott igényeknek és elvárásoknak megfelelőek, nem sértik a GDPR szabályokat, ugyanakkor biztosan segítik a vállalatirányítást a legjobb beavatkozások megtételében, és megfelelően stressz mentesítik és motiválják a munkavállalókat az eredményesség és a közös sikeresség érdekében. Éppen ezért felmérési elemzéseink mellé javaslatokat, megoldásokat, ötleteket és eljárásokat is adunk a feltárt állapotok kezeléséhez.
Hazánkban a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, majd ennek 2008. január 1-jei módosítása emelte a törvényi szabályozás szintjére a munkahelyi stressz kezelését, kiemelve, hogy a munkáltató kötelessége minden lehetséges módon a pszichoszociális kockázatok felmérése és csökkentése.
Az alábbi törvények és rendelkezések betartandók a munkáltatók számára:
- Az EU Deklaráció alapján a leggyakoribb munkahelyi stressz faktorok a következők:
- túl és alul terheltség,
- időhiány a munka elvégzéséhez,
- nem egyértelmű feladat,
- elismerés hiánya,
- büntetés aránytalansága,
- nincs lehetőség a panaszra,
- sok felelősség, kevés döntési lehetőség,
- együttműködés hiánya,
- kevés kontroll élmény, bizonytalanság,
- károsító környezet, képességek kihasználatlansága.
- A Mvt. 87. § 1/B. értelmezésében:
- Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. A kockázatértékelés fogalma nem jelent alapvető tartalmi változást a munkáltatóra háruló munkavédelmi követelményekben, hanem elsősorban rendszerbe, egységes keretbe foglalja a munkáltató munkavédelmi tevékenységét.
- A kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, és milyen óvóintézkedések szükségesek az egészségkárosodás megelőzésére. (Munkaügyi közlöny 2006/4, pp.2)
- A 89/391/EGK keretirányelv is kiemeli, hogy a munkáltatónak kötelessége a munkahelyi stressz problémájával foglalkozni.
1/H.215 Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.
- Hazánkban az 1993. évi XCIII. Törvény a Munkavédelemről előírja a
- kockázatértékelést,
- a magas stressz kockázat esetén annak csökkentését,
- ill. a pszichoszociális kóroki tényezők hatásainak, a munkahelyi stressz megelőzésének munkavédelmi felügyelet általi ellenőrzését:
- 54. § (d): a munkáltató köteles: az emberi tényező figyelembevételére a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére;
- 87. § 1/H. Értelmező rendelkezések: Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.
- 87. § 1/D. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely
a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve
b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
5. A 2011. évi CXCI. törvény 175. § (1) bekezdése módosította a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 54. § (3) bekezdését a kockázatértékeléssel kapcsolatban. A módosítás értelmében a munkáltató a kockázatértékelést és a megelőző intézkedések meghatározását eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább három évente köteles elvégezni.